Az Erste Bank makrogazdasági összefoglalója (2024. július)

Az első negyedévben a gazdaság 0,8%-kal nőtt negyedéves és 1,1%-kal éves összevetésben. A szerkezetre továbbra is jellemző a kettősség: a szolgáltató szektor továbbra is élénkül, míg a jelentős súlyú ipar visszaesett a gyenge külső kereslet miatt. A fő exportpiacok bizonytalan kilátásai miatt az éves GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzésünk változatlanul 2% maradt. Bár a fogyasztás fokozatosan emelkedik, a környezet még mindig meglehetősen bizonytalan, így a vállalati szektor óvatos marad, ami a beruházási tevékenység visszafogottságát vetíti előre.

Monetáris politika: Óvatosság és türelem

Bár az infláció várhatóan kevésbé fog gyorsulni az év második felében, mint azt korábban várni lehetett, a szolgáltatások átárazásainak perzisztenciája aggaszthatja az MNB-t. Emellett a forint újból megnövekedett volatilitása is indokolja az óvatosságot. Az alapkamat június végén 7,00%-ra csökkent, és várhatóan az év hátralévő részében már nem lesz tér érdemi lazításra. A szigorú monetáris politika hozzájárulhat a forint árfolyamának stabilizálásához, amely a kockázatérzékelés változásaira továbbra is rendkívül érzékeny.

A gazdaság fokozatos fellendülése várható

Az első negyedéves GDP-adatok enyhe pozitív meglepetést okoztak, a gazdaság 0,8%-kal nőtt negyedéves és 1,1%-kal éves összevetésben. A növekedés fő hajtóereje a háztartások fogyasztása volt, amely 3,4%-kal emelkedett éves összevetésben. Eközben a beruházások 6,9%-kal visszaestek. A nettó export pozitív növekedési hozzájáruló maradt (3,1 százalékpont), de ez az import exporténál nagyobb mértékű csökkenésének volt köszönhető.

Infláció a toleranciasáv szélén májusban

Idén eddig az éves fogyasztói árindex az MNB 2-4%-os toleranciasávjában maradt. Az élelmiszerek és ipari termékek visszafogott inflációja hozzájárult a mérsékelt inflációs adatokhoz. Ugyanakkor a piaci szolgáltatások inflációja magas maradt, főként az erős bérkiáramlás és a visszatekintő átárazások miatt. Az elkövetkező hónapokban az infláció várhatóan meghaladja majd a toleranciasávot, és decemberre enyhén 5% fölé emelkedik. Az éves inflációs előrejelzésünket 4,2%-ra csökkentettük, mivel az év eleji számok kedvezőbben alakultak a vártnál.

A monetáris enyhítési ciklus vége közeledik

A Monetáris Tanács legutóbbi ülésének eredménye 25 bázispontos kamatcsökkentés lett: a jegybanki alapkamat szintje ennek megfelelően 7,00 százalék. A kommunikáció alapján az MNB élesen nem zárta le a kamatvágási ciklust, de a szűk mozgástér és az új szakasz kijelölése összességében jelzi, hogy minimális kamatcsökkentések várhatók az év hátralévő részében. Ezt elsősorban a globális kamatpálya magasan ragadása és a még nem kellően horgonyzott hazai inflációs várakozások indokolják. Ez alapján az általunk várt magyar kamatpályájában nincs változás: a ciklusszerű sorozat helyett alkalmi kamatcsökkentésekre számíthatunk: kumuláltan 50 bázispontos, azaz összesen két 25 bázispontos csökkentést prognosztizálunk az idei év végéig. Így az év végi alapkamatszint 6,50 körül alakulhat.

Oldalirányú mozgások a hozamokban

Az év folyamán a hosszúoldali kötvényhozamok jelentősen emelkedtek, és a 10 éves Bund hozamfelára április közepén elérte a 470 bázispontot. A hazai kötvénypiac nyomás alatt volt a bejelentett kötvénykínálat növekedése miatt, ami az idei hiánycél várható túllépésének következménye. A rövidoldali hozamok csak korlátozottan mérséklődhetnek az elkövetkezendő hónapokban: az infláció emelkedése és a fiskális politika körüli bizonytalanságok miatt szűkös a monetáris enyhítés tere az idei második fél évben.

A forintot továbbra is érdemi volatilitás jellemzi

Az év eleje óta a forint leértékelődött az euróval szemben. A forint piaca idén elsősorban a kockázatérzékelés gyors változásai, a politikai fejlemények és a lassan csökkenő kamatkülönbözet miatt ingadozott. Az inflációs környezetben az árfolyam egyre fontosabb szerepet játszik az importált infláció féken tartásában és a várakozások kezelésében. A szigorú monetáris politika fenntartása, a pozitív reálkamat és a rekord magas külkereskedelmi mérleg miatt nem látunk fundamentális okot a forint további jelentős leértékelődésére.

A költségvetési hiány csökkentése kulcskérdés

Tavaly az ESA-alapú költségvetési hiány 6,7%-ra nőtt a GDP-hez viszonyítva. A kamatkiadások ezen belül elérték a GDP 4,7%-át. Az év eleji költségvetési hiány májusban 2549 milliárd forintot tett ki, ami a megemelt pénzforgalmi hiánycél 64%-a. A kormány 2024-re 4,5%-os ESA-hiányt prognosztizál, de várakozásunk szerint csak lassabb költségvetési konszolidációra számítunk, így a hiány előrejelzésünk szerint 5% körül alakulhat. Az elkövetkező években a csökkenő kamatköltségek és a javuló növekedési kilátások, valamint a fogyasztás várható felgyorsulása segíthet enyhíteni a büdzsé körüli feszültségeket.