Óvatos az optimizmus Európában és Magyarországon

A második negyedévben az USA gazdasága a pozitív irányba korrigált. A gazdaság az évesített negyedéves adatok szerint 3,8 százalékkal nőtt az első negyedév enyhe visszaesése után. A nyári NFP adatok (a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak számának havi változása) jelentős lefelé korrekciója azonban rávilágított arra, hogy a vámok okozta bizonytalanabbá váló gazdasági környezet - a korábban gondolttal ellentétben - nem hagyta érintetlenül az amerikai munkaerőpiacot.

Az augusztusi Jackson Hole-i konferencia után így teljesen egyértelművé vált, hogy a Fed döntéshozók fókusza is eltolódott a munkapiaci kockázatok irányába. A Fed szeptember kamatot vágott, 25 bázisponttal és további lazításokat helyezett kilátásba a dot plot. 2026-ban is folytatódhatnak a Fed kamatcsökkentések, s a piaci várakozások szerint az irányadó kamatráta a jövő év végére 3 százalékra csökkenhet.

Az euróövezet második negyedéves teljesítménye kisebb pozitív meglepetést hozott, 0,1 százalékos negyedéves és 1,4 százalékos éves növekedéssel. Az infláció az elmúlt hónapokban stabilizálódott a 2 százalékos jegybanki célon. Az EKB meglehetősen hosszúra nyúlt kamatcsökkentési ciklusa júniusban a 2 százalékos irányadó betéti kamatlábszint elérésével egyelőre befejeződött. A jegybank továbbra is „adatvezérelt üzemmódban” működik, ami nem teljesen kizárt, hogy a közeljövőben hoz még egy kamatvágást.

Magyarország esetében a második negyedévben a gazdaság teljesítménye negyedéves szinten valamelyest javult, de még nincs itt a látványosabb fordulat. A növekedés szerkezetében sem történt változás.

A beruházások visszaesése folytatódott, bár a visszaesés mértéke enyhült. A nettó export meglepően nagy mértékben húzta le a növekedést. A háztartások fogyasztásának növekedést támogató szerepe április-júniusban is megmaradt, és ez elkövetkező negyedévekben – zömmel a kormányzati intézkedések nyomán – várhatóan erősödik.

Kisebb mértékben tovább korrigáltuk lefelé a 2025-ös növekedési előrejelzésünket - a korábbi 0,8 százalékról 0,5 százalékra – miután az ipar rövid távú kilátásai továbbra sem igazán javulnak, és részben emiatt nőnek a bizonytalanságok a munkaerőpiacon is. 2026-ban azonban továbbra is látunk esélyt a pozitív fordulatra. Az EU és az USA között megszülető vámmegállapodás hatására a vámháború okozta bizonytalansági faktor valamelyest enyhült. Ez párosulva a német gazdaság várt élénkülésével ismét növelheti a magyar exporttermékek iránti külső keresletet, ami a várva várt beruházási fordulatot is elhozhatja.

Rövid távon az inflációs kockázatok némileg kiegyensúlyozottabbá váltak, hiszen a forint viszonylag erős szinten bekövetkezett mostani stabilitása és a kínálat oldali árnyomás csökkenése dezinflációs hatású lehet. A magas szinten beragadt inflációs várakozások azonban a felfelé mutató inflációs kockázatokat erősítik.

A monetáris politika vitelét illetően a jegybank kommunikációjának középpontjába az árstabilitása elérése mellett bekerült a stabil árfolyam is, ami a mostani, európai összevetésben is magas kamatszint hosszabb ideig történő fenntartását indukálhatja.

Nagy János, Erste makrogazdasági elemző